PDCA-logika, öntanuló fejlődés

A PDCA-logika alapján a szabályozást ciklikusan ismétlődő folymatként tekinti.

Plan,tervezés

Azonosítás, Adatgyűjtés,

Adatelemzés,

Ok-okozati elemzés

Do,Végrehajtás

A megoldások bevezetése

CHECK, ellenőrzés

Az eredmények kiértékelése

ACT, Beavatkozás

"Szabványosítás", végrehajtás, visszacsatolás a folyamatba

Nézzük a minőséggel kapcsolatos elváráspkat a folyamat szereplői szempontjából:

Vevő  szempontjából:

- A termék fizikai tulajdonságai

- teljesítőképessége

- esztétikai jellemzői

- megbízhatóság

- biztonság

- illetszthetőség

- csereszabatosság

Kedvező ár

Műszaki szolgáltatások

Termék előállítója szempontjából:

Piacképes termék kifejlesztése

A kockázatok csökkentése:

- garanciális teljesítés

- termék felelősség

Hatékony hibamentes folyamatok

Megfelelő nyereség

Gazdasági társadalmi környezet:

A harmadik fél számára kockázatot jelentő tényezők csökkentése

Kis környezeti terhelés

Kedvező szociális hatások

- munkalehetőség

- gazdasági előnyök

A termékkel kapcsolatos főbb jellemzők  megrendelés, vásárlás, szállítás során a vevő személyéhez kapcsolódnak aki felhasználja. A termék sajátosságait úgy kell kialakítani, hogy az kielégítse a vevő igényeit.

A termelési folyamatnak két fő szereplője van az eladó és a vevő.

A folyamatok érintettjei lehetnek:

- Tulajdonosok, akik a tőkéjüket adják

- Beszállítók terméket vagy szolgáltatást biztosítanak

- Munkatársak

- Társadalmi csoportok vagy szervezetek.

Beszéljünk a minőségről. Mi a minőség?

Termék esetében azon jellemzők összességét értjük amely kielégíti a vevőink elvárásait. Ha a vevő ezeket nem is fogalmazza meg kokrétan, a használat során ezen jellemzők együttesét várja el egy terméktől:

Az elvárások lehetnek:

- használati tulajdonságok

- megbízhatóság

- használatukkal kapcsolatos biztonság

- csereszabatosság

- esztétikai jellemzők

Minőségirányításnak nyolc alapelve van

A szervezet vezetéséhez szükséges, hogy irányítása módszeres, és áttekinthető legyen.

1. Vevőközpontúság: A szervezetek a vevőktől függnek, szükségleteiket elégítik ki.

2. Vezetés: Vezetők határozzák meg a a célokat, irányokat, a szervezet belső környezetének egységét.

3.A dolgozók bevonása: képességeik kiaknázását jelenti

4. Folyamat szemléletű megközelítés: célokat hatékonyanabban lehet elérni

5. Rendszerszemlélet az irányítában: folyamatok rendszerbe foglalása egy adott cél elérése érdekében

6. Folyamatos tökéletesítés: A szervezet állandó célja.

7. Tényeken alapuló döntéshozatal:Adatok elemzésén alapuló hatékony döntéshozatal.

8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal:fokozza az értékteremtő képességet.

Egy termékkel kapcsolatosan a következő igényeket fogalmazzák meg vevőink:
Használati tulajdonságok: funkciók, esztétikum, élettartam
Elérhetőség: határidő, kereskedelmiterítés, árurendszeren belüli kapcsolás
Ár: teljes költség, akciók, hitelrendszer

A környezet igényei:

Előállítás közbeni jellemzők: a felhasznált erőf orrásokkal takarékosan bánni, a kibocsátások alacsony szintje (zaj
emisszió, imisszió)
Használat közbeni tulajdonságok:
energiafogyasztás, a használattal megvalósított környezetvédelem
Az életciklus utáni elvárások: lebomlási sebesség, másodlagos felhasználhatóság

A reklamáció számokban

A vállalatok gyorsan veszíthetnek piaci részesedésükből a vevői elégedetlenség folytán.
Minden egyes reklamáló vevőre 20-25 olyan jut olyan jut, aki nem panaszkodik. Nem is lehet tudni, hogy problémájuk van a termékkel/szolgáltatással. Sokan átpártolnak a konkurenciához, és soha többé nem jönnek vissza. A panasszal nem élők körülbelül minden negyedikének komoly problémája van.

Ha 24 elégedetlen vevőnk van aki nem reklamál az (96%), 1 reklamáló vevő (4%). További 6 olyan vevőnk lehet, aki nem reklamál, de komoly problémája van. Ők a vásárlóink (25%)-a lehet.

A 3-6%-nyi reklamáló sokkal inkább a cégünk vevője szeretne maradni, mint azok, akik nem élnek panasszal.
A reklamáló vevők több, mint a fele (50-70%) cégünk termékeinél/szolgáltatásainál marad, ha megoldjuk a
problémájukat. Majdnem mindenki (több, mint 90%) marad, ha úgy érzik, hogy ezt gyorsan tesszük.
Az a vevő, akinek a cég megoldja a problémáját, kb. 5 másik emberrel fogja ezt közölni.

A beszállítók a szervezetünk részei, eszerint kezeljük őket.

Beszállítóink kiválasztása

A vállalat igényeit teljes körűen le kell bontani, meg kell határozni a számszerűsíthető paramétereket.

Ilyenek a minőségi paraméterek, árjellemzők, szállítási rugalmasság, gyorsaság, együttműködési készség, és mindezek súlyozása

A beszállítók teljesítményét előzetesen is értékelni kell. Például mintatermék, rendszeraudit, referenciák alapján.

Amint megállapodunk egy partnerrel, folyamatosan értékeljük, különböző szempontok alapján. Az eredményeket a beszállítókkal közölni célszerű, így csökkenhet a beszállítói váltások száma.

Visszacsatolások szükségesek

A folyamatok jóváhagyási rendszeréből, az új vagy módosított termék/technológia/szolgáltatás

fejlesztésének szabályzása során.

A folyamatos minőségfejlesztés (a beszállító által kidolgozott elégedettség értékelés alapján való folyamatos fejlesztés, 8D, folyamatos minőségértékelés – SPC, a kommunikáció értékelése…)

A rendszeres személyes kapcsolati rendszer  (látogatások, auditok, tárgyalások…)

Beszállítóval való együttműködés

Beszállítóval szembeni elvárások közlése

– vállalat kontaktszemélyeinek megfelelő szintre hozása (oktatás és megfelelő ismeretek),

– Vevői elvárások és kritikus tényezők meghatározása

– Folyamatképességgel kapcsolatos elvárások és kritikus tényezők körvonalazása

Beszállítóra folytonos fejlesztési tervet kell kidolgozni.

– A beszállító teljes minőségköltségének figyelése

– Minőségi és ciklusidő célok kidolgozása a beszállító teljes egészére

– Korrekciós intézkedések közös megtétele és kiértékelése

 Elégedettség értékelő lap főbb kritériumai

1. Korrekt belső adminisztráció

2. Pontos és időben történő kiszállítás

3. A gyártási és munkafolyamatok minősége

4. Termékminőség

5. A kapcsolattartó támogatása és proaktívitása

6. A kapcsolattartó személy elérhetősége

7. Időben adott válaszok a kérdésekre, érdeklődésekre

8. A kérdésekre adott válaszok érthetősége és teljes körűsége

9. A kapcsolattartás aktivitása

10. Általában a kommunikáció

Minőségügyi auditot követő feladatok

Folytonos minőségjavító terv a „Határeset” és „Lehetőség” minősítésű pontokra

Minőségjavító terv megvalósulásának nyomon követése

A vevői audit eredményének összevetése más hasonló adottságú beszállítókkal (Benchmarking)

„Best Practices” átvétele az vevő cégétől, tapasztalatainak beépítése a folytonos minőségjavító tervbe

Az év további 3/4 részében a beszállítók a beszállítói audit helyett önértékelést végeznek